akadálymentes oldal
2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról

 

2000. évi XXV. törvény

a kémiai biztonságról

Az Országgyűlés - figyelembe véve az ember legmagasabb szintű testi és lelki egészségéhez, valamint az egészséges környezethez fűződő alapvető alkotmányos jogait - a Magyarországon tartózkodó természetes személyek kémiai biztonsághoz kapcsolódó jogosultságainak biztosítása érdekében, a veszélyes anyagok és veszélyes készítmények káros hatásainak megfelelő módon történő azonosítása, megelőzése, csökkentése, elhárítása, valamint ismertetése céljából a következő törvényt alkotja.

I. Fejezet

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A TÖRVÉNY HATÁLYA

Fogalommeghatározások

1. § (1) E törvény alkalmazásakor az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: REACH) 3. cikke szerinti fogalommeghatározásokat kell alkalmazni a készítmény, regisztráló, gyártó, importőr, forgalomba hozatal, forgalmazó kifejezések tekintetében.

(2) E törvény alkalmazásában:

a) kémiai biztonság: a kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülését célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét,

b) vegyi anyag életciklusa: a vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő, a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összessége,

c) veszélyes anyag: valamennyi, a 3-5. §, illetőleg - külön jogszabály vagy közvetlenül alkalmazandó európai közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a 2000. december 31-ig irányadó jogszabályok alapján veszélyesként osztályozott anyag,

d) veszélyes készítmény: egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely az osztályozás során veszélyes besorolást kap,

e) közösségi jegyzék: az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok külön jogszabály szerinti jegyzéke,

f) biztonsági adatlap: a REACH 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított, magyar nyelvű dokumentum,

g) tevékenység: a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos előállítás - ideértve a bányászatot (feltáró fúrás, kitermelés) is -, a gyártás, a feldolgozás, a csomagolás, címkézés, osztályozás, a tárolás, az anyagmozgatás, a forgalmazás, az értékesítés, a felhasználás, továbbá a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények elemzésével, ellenőrzésével kapcsolatos vizsgálat,

h) forgalomba hozatalért felelős személy: az EU valamely tagállamában székhellyel, telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, aki lehet gyártó, ennek hiányában a forgalomba hozó vagy azon importőr, aki az anyagot forgalomba hozza,

i) kitapintható jelkép: olyan jelkép, mely gyengén látó vagy vak személy részére jelöli a veszélyes anyag vagy a veszélyes készítmény által előidézhető veszélyt,

j) R mondat és R szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények kockázataira utaló mondat, illetőleg e mondat sorszáma,

k) S mondat és S szám: a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények biztonságos használatára utaló mondat, illetve e mondat sorszáma.

(3) Ahol e törvény az EU valamely tagállamát vagy annak területét említi, azon az Európai Gazdasági Térségről (a továbbiakban: EGT) szóló megállapodásban részes államot, valamint az Európai Közösséggel vagy az EGT-ről szóló megállapodásban részes államokkal megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT-államokkal azonos jogállást élvező államot, illetőleg annak területét is érteni kell.

A törvény hatálya

2. § (1) A REACH végrehajtása során e törvény rendelkezéseire figyelemmel kell eljárni.

(2) E törvény hatálya az embert és a környezetet veszélyeztető, a 3. § szerint veszélyesnek minősülő anyagokra és készítményekre, illetőleg az ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki azzal, hogy az 5. § (1) bekezdése szerinti osztályozásig - az osztályba sorolhatóságtól függetlenül - e törvényt valamennyi anyagra alkalmazni kell. A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények csomagolására és feliratozására (címkézésére) vonatkozó rendelkezéseket - ha azt külön jogszabály elrendeli - azon készítményekre is alkalmazni kell, amelyek nem minősülnek veszélyesnek, de - különösen mennyiségükre, felhasználásuk módjára vagy céljára tekintettel - különleges kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre.

(3) E törvény hatálya a 23. § (6) bekezdésében meghatározott, valamint a c) pont tekintetében a 20. § (6) bekezdésében meghatározott kivétellel nem terjed ki

a) az emberi vagy az állatgyógyászati célra használt gyógyszerekre (késztermékekre), valamint a külön jogszabály szerint orvostechnikai eszköznek minősülő termékre és anyagra,

b) a pszichotróp anyagokra, a kábítószerekre, illetve a kábítószer-prekurzorokra,

c) a kozmetikai termékekre,

d) a külön jogszabály szerint hulladéknak minősülő anyagokra,

e) a radioaktív anyagokra,

f) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 178/2002/EK rendelet) szerinti élelmiszerekre,

g) a 178/2002/EK rendelet szerinti takarmányokra,

h) a növényvédő szerekre,

i) az egyéb veszélyes anyagokra vagy veszélyes készítményekre, amelyekkel kapcsolatban jogszabály olyan bejelentési, engedélyezési vagy egyéb közigazgatási eljárást ír elő, amelynek során érvényesített követelmények megfelelnek az e törvényben meghatározott követelményeknek.

(4) Az emberi egészség és a környezet védelme érdekében jogszabály elrendelheti e törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazását a (3) bekezdés a)-i) pontjában felsoroltakra.

(5) E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni a veszélyes áruk szállítására vonatkozó, Magyarországot is kötelező, kihirdetett nemzetközi egyezmények hatálya alá is tartozó veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes készítmények tekintetében, amennyiben e nemzetközi egyezmények a csomagolásra, a feliratozásra (címkézésre), a szállítás részét képező átmeneti tárolásra, a be- és kirakásra eltérő rendelkezéseket állapítanak meg.

(6) Ha valamely nem az egészségügyi államigazgatási szervnél indult hatósági eljárásban kétség merül fel abban a kérdésben, hogy valamely anyag vagy készítmény e törvény hatálya alá tartozik-e, e kérdés tekintetében kormányrendelet előírhatja, hogy az eljárásban az egészségügyi államigazgatási szerv szakhatóságként jár el.

II. Fejezet

AZ ANYAGOK ÉS A KÉSZÍTMÉNYEK EMBERRE ÉS KÖRNYEZETRE VALÓ VESZÉLYESSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA, A VESZÉLY AZONOSÍTÁSA

A veszélyesség meghatározása

3. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából veszélyesnek minősül az az anyag, illetve az a készítmény, amely az osztályozás során az alábbi veszélyességi csoportok bármelyikébe besorolható:

a) az anyagok és készítmények fizikai, fizikai-kémiai és kémiai tulajdonságai alapján, tűz- és robbanásveszélyesség szerint:

aa) robbanó anyagok és készítmények - az olyan folyékony, képlékeny, kocsonyás vagy szilárd anyagok és készítmények, amelyek a légköri oxigénnel vagy anélkül, gyors gázfejlődéssel járó hőtermelő reakcióra képesek, és amelyek adott kísérleti körülmények között, illetőleg nyomásra vagy hőre felrobbannak,

ab) oxidáló anyagok és készítmények - azok az anyagok és készítmények, amelyek más, elsősorban gyúlékony anyagokkal érintkezve erősen hőtermelő reakciót adnak,

ac) fokozottan tűzveszélyes anyagok és készítmények

- azok a folyékony anyagok és készítmények, amelyeknek lobbanás- és forráspontja rendkívül alacsony,

- azon gázok, amelyek a környezeti hőmérsékleten és nyomáson a levegővel érintkezve gyúlékonyak,

ad) tűzveszélyes anyagok és készítmények - azok az anyagok és készítmények, amelyek

- a levegőn, normális hőmérsékleten öngyulladásra képesek,

- szilárd halmazállapotban valamely gyújtóforrás rövid ideig tartó behatására könnyen meggyulladnak, majd a gyújtóforrás eltávolítása után tovább égnek vagy bomlanak,

- olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek nagyon alacsony lobbanásponttal rendelkeznek,

- vízzel vagy nedvességgel érintkezve könnyen gyulladó gázt fejlesztenek, veszélyes mennyiségben,

ae) kismértékben tűzveszélyes anyagok és készítmények;

- olyan folyékony anyagok és készítmények, amelyek alacsony lobbanásponttal rendelkeznek;

b) az anyagok és készítmények mérgező (toxikológiai) tulajdonságai alapján, toxikológiai sajátosságok szerint:

ba) nagyon mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén igen kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,

bb) mérgezőek - azok az anyagok és készítmények, amelyek belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén kis mennyiségben halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okoznak,

bc) ártalmasak - azok az anyagok és készítmények, amelyek a belégzésük, lenyelésük vagy a bőrön át történő felszívódásuk esetén halált vagy heveny, illetve idült egészségkárosodást okozhatnak, és nem sorolhatóak a ba)-bb) alpont szerinti veszélyességi osztályba,

bd) maró (korrozív) anyagok és készítmények - amelyek élő szövettel érintkezve azok elhalását okozzák,

be) irritáló vagy izgató anyagok és készítmények - olyan nem maró anyagok és készítmények, amelyek a bőrrel, szemmel vagy a nyálkahártyával való pillanatszerű, hosszan tartó vagy ismételt érintkezésük esetén gyulladást okoznak,

bf) túlérzékenységet okozó (allergizáló, szenzibilizáló) anyagok és készítmények - amelyek ismételt belégzésüket, illetőleg a bőrön vagy a nyálkahártyán történő ismételt felszívódásukat követően túlérzékenységet okoznak. A túlérzékenység gyulladásos (bőr, nyálkahártya, kötőhártya), fulladásos reakcióban (tüdő) vagy a keringés összeomlásának formájában jelenhet meg,

bg) karcinogén anyagok és készítmények - olyan anyagok és készítmények, amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva daganatot okoznak, vagy előfordulásának gyakoriságát megnövelik,

bh) mutagén anyagok és készítmények - amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoznak vagy megnövelik a genetikai károsodások gyakoriságát,

bi) reprodukciót és az utódok fejlődését károsító anyagok és készítmények - amelyek belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva megzavarják, általában gátolják a reprodukciót, illetve az utódokban morfológiai, illetőleg funkciós károsodást okoznak;

c) az anyagok és készítmények környezetkárosító (ökotoxikológiai) tulajdonságai alapján, ökotoxikológiai sajátosságok szerint:

ca) környezetre veszélyes anyagok és készítmények - amelyek a környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát, természetes ökológiai egyensúlyát, biodiverzitását megváltoztatják.

(2) Az anyagok tulajdonságainak vizsgálatát és értékelését a REACH 13. cikke, illetve a készítmény csomagolása és feliratozása (címkézése) tekintetében az e törvény és külön jogszabály követelményei szerint kell végrehajtani. Ha ebből a célból laboratóriumi vizsgálatokat végeznek, a vizsgálatot a készítmény azon állapotában kell elvégezni, ahogyan azt forgalomba hozzák.

4. §

III. Fejezet

AZ ANYAGOK ÉS KÉSZÍTMÉNYEK VESZÉLYESSÉG SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA, BEJELENTÉSE

Osztályozás, jegyzékbe vétel

5. § (1) A veszélyesség meghatározása érdekében az anyagokat tulajdonságaik, a készítményeket a bennük lévő veszélyes anyagok tulajdonságai szerint osztályozni kell a 3. §-ban meghatározott kategóriáknak megfelelően. A közösségi jegyzékben szereplő, osztályba sorolt veszélyes anyagokat a közösségi jegyzéknek megfelelően kell osztályozni.

(2) Az anyagok, illetve a készítmények osztályozását a REACH rendelkezéseire figyelemmel, külön jogszabályban meghatározottak szerint a regisztrációra kötelezett végzi, regisztrációs kötelezettség hiányában a gyártó vagy a forgalomba hozatalért felelős személy. Az osztályozás alapján veszélyesként osztályba sorolható anyagokat, illetve készítményeket - veszélyességüknek megfelelően - szimbólummal, veszélyjellel, R számmal és mondattal, valamint S számmal és mondattal kell ellátni.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben előírtak szerint osztályba sorolt veszélyes anyagok magyarországi jegyzékét - osztályba sorolásukkal és feliratozásukkal együtt - az egészségügyi államigazgatási szerv naprakészen vezeti. A jegyzéket az egészségügyi államigazgatási szerv honlapján közzé kell tenni.

(4) A veszélyesség szerinti besorolást az új tudományos ismeretek alapján, a gyakorlatban szerzett, illetőleg az emberi mérgezésekkel kapcsolatos tapasztalatok megismerését követően haladéktalanul felül kell vizsgálni.

Bejelentés

6. § (1) A veszélyes anyagokat és a veszélyes készítményeket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Magyarország területén gyártó, illetve forgalmazó az azokkal kapcsolatos gyártási, illetve forgalomba hozatali tevékenység megkezdésével egyidejűleg, külön jogszabályban foglaltak szerint, a magyar nyelvű biztonsági adatlap, illetve a külön jogszabályban meghatározott esetben a címketerv 7. § szerinti benyújtásával bejelenti, ha a veszélyes anyag az 5. § (3) bekezdése szerinti magyarországi jegyzékben, illetve a veszélyes készítmény a termék-nyilvántartásban még nem szerepel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell bejelenteni a kizárólag ellenőrzött körülmények között végzett kutatási és fejlesztési célra, kísérleti gyártásra és nem termelőüzemi méretű kipróbálásra gyártott, illetőleg forgalmazott veszélyes anyagokat vagy veszélyes készítményeket. A magyarországi gyártó, illetőleg forgalmazó a rendelkezésre álló, a veszélyesség meghatározása, a tevékenységet végző egészségének biztonsága szempontjából lényeges adatokat és információkat ebben az esetben is köteles a tevékenységet végző rendelkezésére bocsátani. Minden olyan magyarországi gyártónak vagy forgalmazónak, aki (amely) a bejelentés mellőzésével élni kíván, az egészségügyi államigazgatási szerv által hozzáférhető írásbeli nyilvántartást kell vezetnie a gyártott, illetőleg forgalomba hozott veszélyes anyagról vagy veszélyes készítményről, a feliratozási és mennyiségi adatokról. A magyarországi gyártót, illetve forgalmazót a bejelentés mellőzésének lehetősége a gyártástól, illetőleg a forgalomba hozataltól vagy ezek megkezdésétől számított egy évig illeti meg, amely az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével egy évig meghosszabbítható, ha a magyarországi gyártó, illetve forgalmazó a meghosszabbítás szükségességét indokolja.

Veszélyes anyag bejelentése

7. § (1) A veszélyes anyagokat az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott bejelentőlapon kell bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szerv részére.

(2) A bejelentő a veszélyes anyag bejelentéséhez csatolja a biztonsági adatlapot, illetve külön jogszabályban meghatározott esetben a címketervet. A benyújtott dokumentációhoz a jegyzékbevételt végző szerv adatkiegészítést kérhet.

(3) A veszélyes anyag bejelentésével kapcsolatos valamennyi adatszolgáltatásért, az adatok hitelességéért a bejelentő a felelős.

(4) A bejelentés tudomásulvételéről az egészségügyi államigazgatási szerv az előírt mellékletekkel rendelkező bejelentőlap beérkezésétől számított 15 napon belül, az (1) bekezdés szerinti bejelentőlap igazoló szelvényének megküldésével értesíti a bejelentőt. A bejelentett veszélyes anyagot az egészségügyi államigazgatási szerv felveszi az 5. § (3) bekezdése szerinti magyarországi jegyzékbe.

Veszélyes készítmények bejelentése

8. § (1) A veszélyes készítményeket az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott bejelentőlapon kell bejelenteni. A bejelentő a bejelentőlaphoz köteles csatolni a veszélyes készítmények magyar nyelvű biztonsági adatlapját.

(2)

(3) A veszélyes készítmények bejelentésével kapcsolatosan megkövetelt adatok hitelességéért a bejelentő a felelős.

(4)

(5) A bejelentés tudomásulvételéről az egészségügyi államigazgatási szerv az előírt mellékletekkel rendelkező bejelentőlap beérkezésétől számított 15 napon belül, a bejelentőlap igazoló szelvényének megküldésével értesíti a bejelentőt és az egészségügyi államigazgatási szervet.

A forgalomba hozatalra vonatkozó előírások

9. § Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a közösségi jegyzékben szereplő anyagokat - készítmény összetevőjeként is - kizárólag akkor lehet forgalomba hozni, ha azokat a 14-17. §-ban, valamint a külön jogszabályban foglaltakkal összhangban, a regisztrált anyagok esetében pedig a REACH 12. és 13. cikkének alkalmazásával szerzett információkkal összhangban csomagolták vagy címkézték.

10-12. §

13. §

IV. Fejezet

A VESZÉLYES ANYAGOK, ILLETVE VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEK CSOMAGOLÁSA, FELIRATOZÁSA (CÍMKÉZÉSE), TÁROLÁSA, SZÁLLÍTÁSA, REKLÁMOZÁSA

A csomagolás, tárolás, szállítás

14. § (1) A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény kiszerelt, nem ömlesztett formában, olyan csomagolóeszközben, zárással, felirattal (címkével), szükség szerint egyéb jelzésekkel ellátva hozható forgalomba, hogy az veszélyes anyag, illetőleg veszélyes készítmény felhasználásáig biztosítsa az egészségkárosodás, illetve környezetszennyezés vagy -károsodás elkerülését.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott károsodások elkerülése végett a csomagolóeszközt úgy kell megválasztani, hogy

a) akadályozza meg a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, kiömlését;

b) azokat a csomagolóanyagokat, amelyekből a csomagolóeszköz és a záróelem készül, a tartalom ne károsíthassa, vele ártalmas vagy káros vegyületeket ne alkosson;

c) a csomagolóeszközök és a záróelemek sérülés nélkül feleljenek meg a megfelelő anyagmozgatás, és bármilyen más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek;

d) az ismételt visszazárásra alkalmas záróelemmel ellátott csomagolóeszközből többszöri lezárást követően is megakadályozza a tartalom kijutását;

e) a csomagolóeszközön, amely lakossági felhasználásra kereskedelmi forgalomba hozott

ea) nagyon mérgező, mérgező, maró anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, gyermekbiztos zárás és veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés),

eb) ártalmas, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes anyagokat, illetve készítményeket tartalmaz, veszélyre utaló, kitapintható jelkép (figyelmeztetés)

is legyen;

f) a csomagolóeszközön - az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott esetben - olyan záróelem vagy kiegészítő elem legyen, amely az első alkalommal történő felnyitáskor helyrehozhatatlanul megsérül.

(3) Veszélyes anyagot vagy veszélyes készítményt tilos előállítani, gyártani, csomagolni élelmiszernek, illetőleg takarmánynak minősülő terméket előállító üzemben.

(4) Eredetileg veszélyes anyaghoz vagy veszélyes készítményhez gyártott vagy használt csomagolóeszköz még tisztított, közömbösített állapotban és átmenetileg sem használható élelmiszer, takarmány, valamint ezek alapanyagainak tárolására.

(5) Eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy veszélyes készítmény tárolására nem használható.

15. § (1) A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények tárolásáért szervezett munkavégzés esetében a munkáltató, nem szervezett munkavégzés során a vállalkozó, illetve - egyéb nem szervezett munkavégzés esetén - a tevékenység végzésére a tevékenység bejelentésével jogot szerző természetes vagy jogi személy felelős. Bejelentéshez nem kötött tevékenység esetén a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet végző felel.

(2) A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények tárolásáért az (1) bekezdés szerint felelős személyek biztosítják, hogy a tárolt veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény a biztonságot, az egészséget, illetve testi épséget ne veszélyeztesse, illetőleg a környezetet ne szennyezhesse, károsíthassa.

16. § A veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények szállítása során az élet, a testi épség, valamint a környezet veszélyeztetésének kockázatát a minimálisra kell csökkenteni. Ennek érdekében a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények csomagolását, illetőleg a szállítóeszközt úgy kell megválasztani, hogy a szállított anyag, készítmény a rakodás és szállítás során az egészséget, illetve a környezetet ne veszélyeztethesse, illetőleg ne károsíthassa.

A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények feliratozása, címkézése

17. § (1) A külön jogszabályban meghatározott veszélyes készítményeket és azon készítményeket, amelyek legalább egy veszélyes anyagot tartalmaznak, e törvény és a végrehajtására kiadott külön jogszabály szerint kell osztályozni, csomagolni és feliratozni (címkézni). Bármely, a 29. § szerint bejelentéshez kötött tevékenység csak a (2)-(8) bekezdés szerint feliratozott (címkézett) veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel végezhető.

(2) A feliratot (címkét) - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a tevékenység során alkalmazott valamennyi csomagolási egységen rögzíteni kell. A felirat (címke) magyar nyelven jól olvashatóan és letörölhetetlen módon tartalmazza

a) a termék nevét, a benne lévő veszélyes anyag megnevezését a közösségi jegyzék, illetve, ha ebben nem szerepel, a magyarországi jegyzék szerinti valamely megnevezésének megfelelően, vagy - jegyzékbevételig - valamely hivatalos nemzetközi elnevezés magyar megfelelőjét;

b) a forgalomba hozatalért felelős személy megnevezését és teljes címét, telefonszámát;

c) a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény használatával felmerülő veszély megjelölését és a veszély jelképét (szimbólumát);

d) a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény használatával járó különös kockázatokat megjelölő, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondatokat (R mondat);

e) a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény biztonságos használatával kapcsolatos, az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szabványmondatokat (S mondat);

f) az Európai Közösségben (EU-ban) jegyzékbe vett veszélyes anyagok esetén az EINECS, illetve az ELINCS szerinti jegyzékszámot. Az e jegyzékekben szereplő anyagok esetében - a lakossági forgalomba kerülő veszélyes anyagok esetén 2002. január 1. napjától - a feliraton (címkén) szerepelnie kell az „EK felirat” szavaknak is.

g)

(3)

(4) A feliraton (címkén) a (2) bekezdés szerinti információkat olyan módon kell feltüntetni, hogy azok a háttértől szembeötlő módon elkülönüljenek és a jól olvashatóságot lehetővé tévő méretűek legyenek.

(5) A veszélyt jelző szimbólumot fekete színnel narancssárga alapra kell nyomtatni. A felirat (címke) vagy a csomagolás színének és megjelenésének olyannak kell lennie, hogy a veszélyt jelző szimbólum és annak háttere jól látható legyen.

(6) A feliratot (címkét) a csomagolás egy, illetve több oldalán úgy kell elhelyezni, hogy ha a csomagot szabályosan teszik le, azt vízszintesen lehessen olvasni.

(7) A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények felirata (címkéje) nem tartalmazhat olyan kifejezést vagy megjelölést, amely a termék veszélyességének nem megfelelő értékelését eredményezheti, így különösen nem utalhat a termék ártalmatlanságára vagy veszélytelenségére.

(8)

(9) Kivételes esetekben, saját ipari célra továbbhasznált veszélyes anyagok és készítmények esetében az eredeti nyelven történő feliratozás megváltoztatása (újracímkézése) abban az esetben nem szükséges, ha az eredeti címkén a veszélyt jelző szimbólum, veszélyjel, CAS-szám, R és S szám jól olvasható, és a biztonsági adatlappal megegyező tartalmú írásos használati utasítást, dokumentációt bocsátanak magyar nyelven a tevékenységet végző rendelkezésére.

(10) Nincs szükség a címkézésre abban az esetben, ha a szükséges adatok közvetlenül a csomagoláson jól láthatóan feltüntetésre kerültek.

A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények reklámozása

18. § Veszélyes anyag és veszélyes készítmény reklámjának tartalmaznia kell a reklámozott termék 3. § szerinti veszélyességi osztályának egyértelmű megjelölését.

V. Fejezet

KOCKÁZATBECSLÉS, KOCKÁZATCSÖKKENTÉS

19. § (1) A veszélyes anyag egész életciklusa alatt a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzendő tevékenység megkezdése előtt a tevékenységet végző az adott tevékenység emberi egészséget és környezetet károsító kockázatairól becslést készít, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseire figyelemmel. A kockázatbecslés elvégzéséért szervezett munkavégzés esetén a munkáltató, egyéb esetben a vállalkozó, nem vállalkozás keretében végzett tevékenység esetén a tevékenységet végző a felelős.

(2) A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges:

a) a veszély azonosítása;

b) az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése;

c) az expozíció becslése;

d) a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése.

(3)-(4)

(5) A veszélyes anyaggal, illetőleg a veszélyes készítménnyel tevékenységet végző a kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki. Ez a kötelezettség nem érinti az Mvt.-ben, illetőleg a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvényben, valamint a REACH-ben foglalt egyéb követelmények teljesítését.

(6) Az (1)-(2), valamint az (4)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni a magáncéllal, nem foglalkozás körében végzett tevékenység megkezdését megelőzően.

VI. Fejezet

A KOCKÁZAT KEZELÉSE

Egészségvédelem, munkavédelem, környezetvédelem

20. § (1) A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények előállításának, gyártásának, feldolgozásának, továbbá felhasználásának megkezdése előtt - ideértve a külföldről történő behozatalt is - a tevékenységhez az azonos célra alkalmas veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények közül - lehetőség szerint - a kevésbé veszélyes anyagot (készítményt) kell kiválasztani. A kiválasztás indokolására a tevékenységet végző elvégzi a szükséges kockázatbecslést, valamint költség-haszon elemzést és azt az ellenőrzést végző hatóságnak - kérésére - bemutatja.

(2) A tevékenységhez legalkalmasabb veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény kiválasztásához - szükség esetén - az egészségügyi államigazgatási szervtől vélemény kérhető.

(3) A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. A tevékenység egészséget nem veszélyeztető és biztonságos végrehajtásáért, valamint a környezet védelméért szervezett munkavégzés keretében végzett tevékenység esetén a munkáltató, nem szervezett munkavégzés esetén a vállalkozó, illetve - egyéb nem szervezett munkavégzés esetén - a munkavégző a felelős.

(4) A munkavállalók, illetőleg a lakosság egészségét vagy a környezetet nem megengedhető mértékben érintő kockázatok megfelelő szintre csökkentése érdekében - amennyiben a kockázat megfelelő csökkentése más módon nem lehetséges - egyes veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények alkalmazása, illetőleg egyes, ezekkel végzett tevékenységek betilthatóak, korlátozhatóak.

(5) A lakosság részére kiszerelt, nem ömlesztett formában forgalomba hozott veszélyes anyaghoz, illetve veszélyes készítményhez a forgalmazó mellékeli a biztonsági adatlapnak a rendeltetés szerinti használattal összefüggő adatainak felhasználásával elkészített, magyar nyelvű használati utasítást. A használati utasítást a gyártó vagy az importáló készíti el.

(6) A környezet veszélyes anyagokkal történő szennyezésének megismerése érdekében egyes, a környezetvédelemért felelős miniszter által meghatározott veszélyes anyagok levegőbe, vizekbe, közcsatornákba, talajra kibocsátott mennyiségeit, illetőleg hulladék formájában történő átadását a szennyezést okozó tevékenységet végző a környezetvédelemért felelős miniszter felügyelete mellett nyilvántartja. A nyilvántartott adatok alapján - az adatok rendszeres gyűjtésével és feldolgozásával - a környezetvédelemért felelős miniszter a kibocsátott szennyezésekről, illetőleg átadott hulladékokról regisztert állít fel, és hoz nyilvánosságra.

(7) A fel nem használt és nem hasznosítható veszélyes anyagok, illetőleg veszélyes készítmények biztonságos kezeléséről a tevékenységet végző gondoskodik, és az erre vonatkozó dokumentációt az ellenőrzést végző hatóság részére - felhívására - rendelkezésre bocsátja.

21. § (1)-(2)

(3) A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények felett rendelkezési jogosultsággal rendelkező személy, valamint az, akinek munka-, illetve feladatkörébe tartozik ezen anyagok, illetve készítmények megfelelő őrizete, gondoskodik arról, hogy azok a megszerzésükre jogosulatlan vagy biztonságos alkalmazásukra nem képes személyek birtokába ne kerüljenek.

(4) A veszélyes anyagot, illetve a veszélyes készítményt az eredeti csomagolóeszközből tárolás, illetve továbbadás, forgalmazás céljából más, az azonosítást szolgáló feliratozás (címkézés) nélküli csomagolóeszközbe áttenni nem lehet.

(5) A (3)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a nem foglalkozásszerűen végzett, magáncélú tevékenység során is megfelelően alkalmazni kell.

22. §

VII. Fejezet

A KOCKÁZATOK ISMERTETÉSE, KÖZLÉSE, INFORMÁCIÓCSERE

A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények nyilvántartása, információ-szolgáltatás

23. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények országos nyilvántartása, illetőleg a terméknyilvántartás keretében gyűjti, feldolgozza és rendszerezi a felsoroltakkal kapcsolatos toxikológiai, közegészségügyi és klinikai adatokat.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti országos nyilvántartást, illetve - veszélyes készítmények esetén a terméknyilvántartást - a bejelentett adatok alapján vezeti. A veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények törzskönyvezését, jegyzékbe vételét, illetőleg nyilvántartásba vételét végző szerv az (1) bekezdésben megjelölt adatokat az egészségügyi államigazgatási szervnek megküldi.

(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a veszélyes anyagokra, illetve a veszélyes készítményekre vonatkozó, általa nyilvántartott adatokról - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvénynek a közérdekű adatok nyilvánosságára irányadó rendelkezései szerint - megkeresésre felvilágosítást ad. Az egészségügyi államigazgatási szerv biztosítja az ezen adatokhoz történő folyamatos - napi 24 órás hozzáférés lehetőségét.

(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül megkeresésre felvilágosítást ad az ELINCS és az EINECS, valamint az Európai Közösség (EU) e törvény alkalmazásával összefüggő irányelveinek tartalmáról.

(5)

(6) A Magyarország területén előforduló bármilyen eredetű, vegyi anyag okozta emberi mérgezési esetet az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott módon az egészségügyi államigazgatási szervhez be kell jelenteni.

Információs Központ a hazai és a nemzetközi adatok fogadására és feldolgozására

24. § (1) A hazai és a nemzetközi adatok fogadásáért és feldolgozásáért felelős Információs Központot (a továbbiakban: Központ) a Kormány által rendeletben kijelölt szerv működteti.

(2) A Központ végzi a kémiai biztonsággal összefüggő nemzetközi információk gyűjtését, a fontosabb információk magyar nyelvre fordítását és valamennyi, a kémiai biztonságban érintett szervezet, forgalmazó és felhasználó számára történő hozzáférhetővé tételét. A Központ egyidejűleg gyűjti, elemzi és értékeli a kémiai biztonsággal, a veszélyes anyagok kezelésével kapcsolatos hazai adatokat, és a nemzetközi, illetve hazai adatokból levont következtetéseiről tájékoztatja a 25. § szerinti, valamint a kémiai biztonság területén döntések előkészítésére, illetőleg döntések meghozatalára jogosult egyéb közigazgatási szerveket.

(3) A Központ végzi az OECD tagországok részére a veszélyes anyagokra vonatkozó adatok cseréjét. Az információcsere célja kizárólag a veszélyes anyagokra vonatkozó kockázat elbírálása, illetve az emberi élet és egészség védelme, továbbá a környezetvédelem lehet. Adat kizárólag olyan tagország részére közölhető, amelynek jogszabályai a közölt adat védelmét legalább a hazai jogszabályoknak megfelelően biztosítják.

A kémiai biztonságot koordináló tárcaközi bizottság

25. § (1) A kémiai biztonság irányításának koordinálása, részfeladatainak áttekinthetősége, az egységes és hatékony döntés-előkészítés céljából, a kémiai biztonság biztosításában való aktív nemzeti részvétel elősegítése érdekében tárcaközi bizottság működik.

(2) A tárcaközi bizottság kidolgozza a kémiai biztonság nemzeti politikáját és programját - beleértve a közoktatási, illetve felsőoktatási intézmények tanulói, magánszemélyek és a szakemberek kémiai biztonsági oktatásának, képzésének rendszerét, módját is -, továbbá koordinálja a nemzeti program végrehajtását.

(3) A tárcaközi bizottság javaslattételi, valamint véleményezési joggal részt vesz bármely, a kémiai biztonságot érintő jogszabály, illetőleg hatósági intézkedés előkészítésében, felülvizsgálatában.

(4) A tárcaközi bizottság tagjai a Kormány rendeletében meghatározott miniszterek által kijelölt személyek, az országos tisztifőorvos vagy az általa kijelölt személy, továbbá a kémiai biztonság területén érintett társadalmi szervezetek által a Kormány rendeletében meghatározott módon delegált legfeljebb hat személy.

(5) A tárcaközi bizottság operatív tevékenységét az egészségügyi államigazgatási szervnél működő titkárság segíti.

26. § Amennyiben a 25. § szerinti tárcaközi bizottság bármely tagjának vagy a 32. § (1) bekezdése alapján ellenőrzésre jogosult hatóságok kezdeményezésére a rendelkezésre álló új adatok alapján megállapítja, hogy valamely veszélyes anyag e törvény osztályozási, feliratozási (címkézési) vagy csomagolási előírásainak betartása mellett is veszély jelenthet az emberre, környezetre, a tárcaközi bizottság a veszélyes anyag újraosztályozását javasolhatja, illetve - az újraosztályozás elvégzéséig vagy egyéb módon meghatározott időre - javaslatot tehet a 32. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti hatóság számára a forgalomba hozatalnak az ország területén történő megtiltására vagy külön feltételekhez kötésére. A javaslatról, illetőleg meghozott intézkedéseiről az eljáró hatóság haladéktalanul értesíti az Európai Bizottságot, illetőleg a többi tagállam illetékes hatóságát az intézkedés indoklásával.

Magyarországi általános hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóság

26/A. § A kémiai biztonság területén az EU és az Európai Közösség jogi aktusaiból a tagállamok hatáskörrel rendelkező (kompetens) nemzeti hatóságaira háruló feladatokat a - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az egészségügyi államigazgatási szerv látja el.

Oktatás

27. § A kémiai biztonság, illetőleg a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények helyes kezelésének alapelveit, legfontosabb szabályait - különösen a veszélyes anyagok, a veszélyes készítmények felismerésére, az általánosan használt veszélyes anyagok (készítmények) tárolására, felhasználására vonatkozó ismereteket - a Nemzeti Alaptantervnek tartalmaznia kell.

VIII. Fejezet

A VESZÉLYES ANYAGOKKAL, ILLETVE VESZÉLYES KÉSZÍTMÉNYEKKEL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG FELTÉTELEI, A KÉMIAI BIZTONSÁG HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE

A veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel végzett tevékenység feltételei

28. § (1)-(2)

(3) A veszélyes anyagokkal, illetőleg a veszélyes készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap, egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg.

29. § (1) E törvény hatálybalépését követően a hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivételekkel - a tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek.

(2) A bejelentést meg kell ismételni a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozása esetén.

(3) A magánszemélyek részére magáncélú, nem foglalkozás körében történő felhasználás céljából kereskedelmi forgalomba hozott veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény vásárlását, illetve felhasználását nem kell bejelenteni.

(4) Az engedély visszavonásáig, illetve érvényességének lejártáig nem kell bejelenteni azt a tevékenységet, amelyet az arra jogosult e törvény hatálybalépésének napján érvényes tevékenységi engedély, illetve országos forgalmazási engedély alapján végez. Az e törvény hatálybalépése előtt kiadott általános tevékenységi engedély, illetőleg országos forgalmazási engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha a tevékenység végzése nem felel meg az e törvényben, illetőleg a végrehajtásáról szóló jogszabályokban foglalt feltételeknek.

(5) A veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes készítménnyel végzett tevékenység előzetes bejelentése nem helyettesíti a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény előállításához, gyártásához, feldolgozásához vagy felhasználásához szükséges egyéb hatósági engedélyeket.

30. § Veszélyes anyag, illetve veszélyes készítmény foglalkozás körében történő felhasználás céljából csak a tevékenység végzésére jogosult és a veszélyes anyag, illetőleg a veszélyes készítmény biztonságos alkalmazására képes olyan nagykorú természetes személy vagy jogi személy, illetve a képviseletében eljáró nagykorú személy részére szolgáltatható ki, aki (amely) a veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény átvételére való jogosultságát hitelt érdemlő módon igazolni tudja.

31. § Az e törvényben foglalt követelményeknek megfelelő veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények hazai forgalmazása kizárólag a 20. § (4) bekezdésében, valamint a 26. §-ban meghatározott esetben korlátozható vagy tiltható meg.

31/A. § Az egészségügyi államigazgatási szerv által e törvény vagy e törvény szabályozási tárgykörében európai közösségi rendelet alapján a veszélyes anyagok és készítmények kémiai biztonsága, valamint a biocid termékekkel és hatóanyagokkal kapcsolatos tevékenységek körében kérelemre lefolytatott eljárásért vagy igazgatási jellegű szolgáltatásért - az egészségügyért felelős miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott - igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése

32. § (1) Az e törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok betartásának hatósági ellenőrzését

a) a közegészségügy szempontjából történő megfelelőség tekintetében az egészségügyi államigazgatási szerv,

b) a környezetvédelem vonatkozásában a környezetvédelmi hatóság,

c) a munkavédelem (munkabiztonság és munkaegészségügy) körében a munkavédelmi hatóság,

d) a tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság,

e) a tárolás szabályai tekintetében, ha azok megsértése a fogyasztóvédelemről szóló törvény 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 2. §-ának a) pontjában meghatározott fogyasztó biztonságát, egészségét, testi épségét sérti vagy veszélyezteti, továbbá a csomagolás, zárás szabályainak fogyasztóval szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság az Fgytv. szabályai szerint,

f) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 2. §-ának a) pontjában meghatározott fogyasztó számára forgalmazott termék feliratozása (címkézése), egyéb jelölése, a használati utasítás, továbbá a reklámozás tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság az Fttv. szabályai szerint

végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén.

(2) Az ellenőrzést végző hatóságok eljárására és intézkedéseire a rájuk vonatkozó külön jogszabályok rendelkezései az irányadóak. A tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)-f) pontja szerint jogosult hatóság értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet, ha feladatkörében eljárva az e törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése miatt eljárást indított.

(3) A tevékenység ellenőrzésére az (1) bekezdés b)-f) pontja szerint jogosult hatóság feladatkörében eljárva - a rá vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott intézkedések alkalmazásán túl - az e törvényben, illetőleg a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése esetén - jogerős határozatának egyidejű megküldésével - megkeresi az egészségügyi államigazgatási szervet. Az egészségügyi államigazgatási szerv a megkeresés alapján indított eljárásban elrendelheti

a) a gyártás korlátozását,

b) a tevékenység meghatározott időpontig vagy feltétel teljesítéséig történő megtiltását, vagy

c) a 33. § szerinti bírság alkalmazását.

(4) A (3) bekezdés c) pontja nem alkalmazható az egészségügyi államigazgatási szervnek az ellenőrzést végző hatóság megkeresése szerinti eljárásában, ha az ellenőrzést végző hatóság az eljárásában e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok megsértése miatt bírságot szabott ki.

(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti intézkedéseket feladatkörében hivatalból alkalmazza.

(6) A (3) bekezdésben meghatározott intézkedések - a (4) bekezdésre is figyelemmel - egyidejűleg is alkalmazhatóak.

(7) Az egészségügyi államigazgatási szerv az élet, a testi épség, az egészség, valamint a környezet védelme érdekében elrendelheti a (3) bekezdés a), illetve b) pontja alapján hozott határozatának azonnali végrehajtását.

(8) Az (1) bekezdés e) és f) pontjában említett rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.

33. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a REACH-ben, az e törvényben, valamint a végrehajtásáról rendelkező jogszabályokban foglalt, a veszélyes anyagokkal, illetve a veszélyes készítményekkel végzett tevékenységre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén 20 millió forintig terjedő kémiai terhelési bírságot szabhat ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírság konkrét összegét az eset összes körülményeire - így különösen az emberi egészség, illetőleg a környezet sérelmének, illetve a veszélyeztetésének mértékére, a jogsértő magatartás időtartamára, esetleges ismételt tanúsítására, valamint a hatékonyság, az arányosság és a visszatartó hatás elvére - tekintettel kell meghatározni.

(3) A bírságot az egészségügyi államigazgatási szervnek a kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni. A bírság megfizetéséből származó bevétel kizárólag a kémiai biztonság hazai fejlesztésének, továbbá kutatásának, oktatásának, informatikai rendszerének bővítése érdekében szükséges állami, helyi önkormányzati vagy egyéb kezdeményezésű beruházások, más intézkedések költségvetési támogatásához használható fel.

(4) A bírságot meg nem fizetése esetén adók módjára kell behajtani.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdés kivételével - 2001. január 1. napján lép hatályba.

(2)

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a kémiai biztonság területén működő tárcaközi bizottság összetételét és működésének,

b) a kémiai terhelési bírság alkalmazásának,

c) a veszélyes anyagokkal és készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek gyakorlásához, valamint a veszélyes anyagokkal és készítményekkel folytatott tevékenységekkel kapcsolatos kockázatbecslés végzéséhez szükséges feltételek, ideértve a képesítési feltételeket is,

d) a mosó- és tisztítószerekről szóló 648/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásának

részletes szabályait rendeletben meghatározza.

(4) Felhatalmazást kap

a) az egészségügyért felelős miniszter, hogy

aa) a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények osztályba sorolásához szükséges R és S mondatok, R és S számok, továbbá a veszélyszimbólumok és jelek körét,

ab) az e törvényben meghatározott eljárások során használt bejelentőlap, mérgezési eset bejelentő lap tartalmi és formai követelményeit,

ac)

ad) a csomagolás, a feliratozás (címkézés) részletes szabályait,

ae)

af) a vegyi anyagok okozta mérgezési esetek kötelező bejelentésének szabályait,

ag) az osztályba sorolt veszélyes anyagok jegyzékbe vételének, a veszélyes készítmények nyilvántartásának rendjét, valamint a jegyzék közzétételére és rendszeres felülvizsgálatára vonatkozó részletes szabályokat,

ah) a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel végzett tevékenység előzetes bejelentésének, a bejelentési eljárásnak a részletes szabályait,

ai) a veszélyes anyagok és a veszélyes készítmények teljes életciklusára vonatkozó, a kémiai biztonsággal kapcsolatos helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásának és ellenőrzésének részletes szabályait,

aj) a hazai és a nemzetközi adatok fogadásáért és feldolgozásáért felelős Információs Központot működtető szervet és a REACH végrehajtásáért felelős szervet rendeletében kijelölje, valamint a magyarországi illetékes (kompetens) nemzeti hatóságnak az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásának rendjét,

ak) a Magyarországot fenyegető kémiai terrorcselekmények, katasztrófák megelőzésének, következményei elhárításának, illetve mérséklésének, mérgezettjei ellátásának, valamint az Európai Bizottsággal együttműködő gyors riasztási rendszer működésének szabályait,

b)-d)

e) a Kormány, hogy a nemzetközi információs rendszerben (PIC) megjelölt egyes veszélyes anyagok exportjának, importjának, forgalmazásának, használatának korlátozását,

f) az egészségügyért felelős miniszter, valamint a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy a lakosság egészségének, illetve a környezet védelme érdekében korlátozni indokolt veszélyes anyagok, illetve veszélyes készítmények, valamint tevékenységek körét, valamint a korlátozás módját,

g)

h) az egészségügyért felelős miniszter, az agrárpolitikáért felelős miniszter, valamint a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy a biocid anyagok - ideértve a faanyag-védőszereket, az irtószereket, valamint a fertőtlenítő szereket - előállításának, gyártásának, forgalomba hozatalának, felhasználásának e törvénytől eltérő rendelkezéseit,

i) az egészségügyért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a 31/A. § szerinti, kémiai biztonsági és biocid termékekkel és hatóanyagokkal kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint a díj fizetésére vonatkozó egyéb rendelkezéseket,

j) a környezetvédelemért felelős miniszter, hogy

ja) a veszélyes anyagok, illetve a veszélyes készítmények, valamint a veszélyes anyagot tartalmazó hulladékok környezetkárosító és -szennyező hatásainak megelőzését,

jb) a környezetbe kerülő, szennyezést okozó veszélyes anyagok nyilvántartásának rendjét,

k) a honvédelemért felelős miniszter, hogy

ka) a honvédségnél alkalmazott veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel munkahelyen végzett tevékenység kémiai biztonsággal összefüggő szabályait,

kb) a katonai célú robbanó- és pirotechnikai anyagok telephelyen kívüli szállításának, szállítási csomagolásának szabályait, valamint ezen anyagok felhasználásának e törvénytől eltérő részletes szabályait,

l) az iparügyekért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben meghatározza a vámellenőrzés alatt álló veszélyes anyagok és veszélyes készítmények tárolására vonatkozó, e törvény rendelkezéseitől eltérő szabályokat,

m)

rendeletben meghatározza.

(5) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a közösségi jegyzéket és annak változásait rendeletben tegye közzé.

(6) Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a munkavállalók egészségének védelme érdekében korlátozandó veszélyes anyagok, veszélyes készítmények, illetve tevékenységek körét, valamint a korlátozás módját együttes rendeletben állapítsa meg.

(7) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter, hogy a veszélyes anyaggal, illetve veszélyes készítménnyel munkahelyen végzett tevékenység kémiai biztonsági szabályait együttes rendeletben állapítsa meg.

35. § (1) Ez a törvény a végrehajtására kiadott rendeletekkel együtt a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 67/548/EGK irányelve (1967. június 27.) a veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, valamint az azt módosító

aa) 807/2003/EK tanácsi rendelet,

ab) 96/56/EK, 1999/33/EK, 2006/121/EK parlamenti és tanácsi irányelvek,

ac) 71/144/EGK, 73/146/EGK, 75/409/EGK, 79/831/EGK, 80/1189/EGK, 87/432/EGK, 90/517/EGK, 92/32/EGK, 2006/102/EK tanácsi irányelvek,

ad) 76/907/EGK, 79/370/EGK, 81/957/EGK, 82/232/EGK, 83/467/EGK, 84/449/EGK, 86/431/EGK, 88/302/EGK, 88/490/EGK, 91/410/EGK, 91/632/EGK, 92/37/EGK, 93/21/EGK, 93/72/EGK, 93/101/EK, 94/69/EK, 96/54/EK, 97/69/EK, 98/73/EK, 98/98/EK, 2000/32/EK, 2000/33/EK, 2001/59/EK, 2004/73/EK bizottsági irányelvek,

b) az Európai Parlament és a Tanács 98/8/EK irányelve (1998. február 16.) a biocid termékek forgalmazásáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 1999/45/EK irányelve (1999. május 31.) a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről,

d) az Európai Parlament és Tanács 2004/10/EK irányelve (2004. február 11.) a helyes laboratóriumi gyakorlat alapelveinek alkalmazására és annak a vegyi anyagokkal végzett kísérleteknél történő alkalmazásának ellenőrzésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről,

e) az Európai Parlament és a Tanács 2004/9/EK irányelve (2004. február 11.) a helyes laboratóriumi gyakorlat (GLP) ellenőrzéséről és felülvizsgálatáról,

f) a Tanács 98/24/EK irányelve (1998. április 7.) a munkájuk során vegyi anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről (tizennegyedik egyedi irányelv a 89/391/EGK irányelv 16. cikkének (1) bekezdése értelmében).

(2) Ez a törvény - a 34. § (3) bekezdésének b) pontjában, a 34. § (4) bekezdés a) pontjának aj) alpontjában, valamint a 34. § (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján kiadott végrehajtási rendeleteivel együtt - a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i, 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.


Az Akontroll.hu portál működését 2011/12-ben a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatta.


Az Akontroll.hu működését, fenntarthatóságát 2010/11-ben a NCA támogatta

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg 2009-ben.

Az A Kontroll Fogyasztóvédelmi Magazin tévésorozat "EU Parlamenti körkép" című kétrészes filmjének brüsszeli forgatását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatta