Friss hírek

Rávilágítottunk: csalhat-e a villanyóra?
2010-05-19
Csalhat is, meg nem is - derült ki május 14.-én a Magyar Újságírók Országos Szövetsége székházban megrendezett sajtó kerekasztal beszélgetésen, amit az ötvenöt résztvevő egybehangzóan tanulságosnak és időszerűnek tartott, ezzel együtt nem mindenki távozott pozitív élménnyel. Az ugyanis továbbra is tisztázatlan kérdés maradt, ha csal is az óra, akkor azt pontosan kinek a hibájából teszi? Ez lényeges kérdés, mivel itt százezres összegekről van szó akár egy átlagos, panelházban élő család esetében is...
Merthogy energiára szükség van. Ez nem kérdés. De milyen áron? Az már igen...
Ezt a pénztárcájában és önérzetében mindenkit érintő kérdéskört vette górcső alá a téma hazai szakértőinek meghívásával a Társadalmi Unió-MÚOSZ Fogyasztóvédelmi újságíró klubja és az A Kontroll fogyasztóvédelmi újság szerkesztősége.
A szervezők szándékuk szerint úgy állították össze a programot, hogy abban helyt kapjon a témában érintett legtöbb oldal képviselője. A fő cél az volt, hogy egy platformon, egyidejűleg biztosítsanak lehetőséget a probléma meglétének több oldalról való körbejárására, felvázolására, valamint az esetleges közös nevező megtalálására.

A kerekasztal körül felkért hozzászólók ültek, általuk több szemszögből vehették górcső alá a kérdéskört.
Jelen voltak: Balogh Dezső okleveles villamosmérnök, az NFH nyugalmazott szakértője, a vitát generáló cikk szerzője, a témában érintett, panaszos fogyasztók Halász Éva, dr. Éry Pál, Kőhalmi Tamás. A műszaki lehetőségeket és/vagy lehetetlenségeket tudományos bemutatóval illusztrálta Dr. Jeszenszky Sándor egyetemi docens, kandidátus, valamint Hartlein Károly a BME Fizikai Intézetének képviselője.
Dr. Boross Norbert kommunikációs igazgató, és Fodor József a közműszolgáltatót képviselő szakértők, Dr. Mérő Éva és Medvegy Magdolna fogyasztóvédők a Társadalmi Unióból, valamint Bessenyei Gábor az Energia Hivatal Fogyasztóvédelmi Osztálya, Dr. Mándi Martina fogalmazó a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság képviseletében vettek részt, a törvénykezést Dr. Török Zoltán tanácsos képviselte a SZMM-ből.
Jelen volt Dr. Ivanics Éva ügyvéd, valamint Imrei Józsefné és Dr. Szunyogh István igazságügyi szakértők, továbbá a média képviselői, többek között a MR1 Kossuth Rádió, a Vakok Világa, a TESZT Plussz Magazin, a Vízinform online Hírügynökség, a Budapesti Helyi Lapok, az energiainfo.hu újságírói, szerkesztői.
A rendezvényen részt vett több áramszolgáltató képviselője, fogyasztóvédők, kommunikációs szakemberek, jogászok, és szakírók.


Kinek van "igaza"?

Első hallásra elmondható: mindenkinek és senkinek. Az, hogy első alkalommal nem született meg az egységes – főként jogi kérdéseket tisztázó - álláspont, és nem alakult ki mindenki számára elfogadható konszenzus, az nem csoda, szinte várható volt.
De a parázs viták, a sürgető keresztbe kiabálások, türelmetlen kérdések-válaszok záporozása megtörtént, megvalósítva a célul kitűzött párbeszédet, egy asztalnál körben ülve, egymás nyelvén - és nem jegyzőkönyvek szaknyelvén - beszélve.

Több alapvetés leszögezésre került, pl. a szolgáltató elismerte, hogy a fogyasztója "általában" kiszolgáltatott, mivel nem válthat naponta energiaszolgáltatót, ezért nagyobb empátiára, konszenzuskészségre van szükség a vitás ügyek rendezéskor részükről. A jogász hangsúlyosan rámutatott, hogy egyenrangú szerződő felekről van szó, ezért egymás felnőttként való kezelésének, a valós párbeszédnek mindenképpen helye van az "ügyek" intézésekor.
Az igazságügyi szakértők, műszaki tudományos oldalt képviselő egyetemi tanárok bemutatták a szóban forgó csalás – azaz a mágnesezhetőség - technikai lehetőségének létét vagy nem létét, illetve a minisztérium, hallgatóság körében jelen lévő képviselője hangot adott egy lényegi meglátásának: felhívta a szolgáltatók figyelmét az életszerűségre való törekvésre, amihez a jelenlévők a törvények alakítását vélték szükségszerűnek.


Tényállások több szemmel

Vitaindító előadás

Balogh Dezső szakértő előadása során felsorakoztatta és alátámasztotta azokat a tényeket, vizsgálati eredményeket, amelyekre alapozta a kerekasztal-beszélgetést elindító - korábban "Csalhat-e a villanyóra?" címmel megjelent - cikkének valóságtartalmát.
Nézete szerint a téma fogyasztóvédelmi szempontból aggályos, mivel a fogyasztók biztonságérzetének romlását, valamint egyes vétlen családok egzisztenciáját is veszélyeztethetik.

Tényként szögezte le, hogy vannak olyanok, akik jogellenesen vételeznek villamos energiát. Az is tény, hogy vannak néhányan kísérletező hajlamúak is, akik több tízezer forintért nagy koercitív erejű mágnest vásárolnak azzal a céllal, hogy egy elektromos fogyasztásmérőt befolyásoljanak oly módon, hogy az a valós fogyasztásnál kevesebbet mérjen. Evidencia az is, hogy a ténylegesen vételezett energiáért mindenkinek fizetnie kell. Azonban azt elfogadni tényleges bizonyítás nélkül, hogy akinek a mérője meghibásodik, netán többet mér a valós fogyasztásnál, az biztosan csaló - elfogadhatatlan.

Többet mér az óra, amit a fogyasztó észlel, jelzi a szolgáltatónak, és elindul a kálvária...
Ismertette egy alföldi házaspár korábbi televíziós műsorban elhangzott esetét, akik, hosszú idő óta tapasztalták, hogy a fogyasztásmérőjük többet mér a valós értéknél. A szolgáltatóhoz fordultak. A vizsgálat megrendelése után elvégezték a mérést, és beigazolódott sejtésük. A szolgáltató állítása szerint azonban ez a helyzet csak a fogyasztó hibájából állhatott elő. A mérő meghibásodását ugyanis a szolgáltató szerint mágnessel való külső befolyásolás okozta, hivatkozva egy szakértői vizsgálatra, amely ugyan, nem tartalmazott egyértelmű bizonyítékot, csak azt sejtette: "A vizsgálat eredményei a mérő mágneses befolyásoltságára utalnak." Mikor, ki által, milyen körülmények között, erről a szakértői vélemény nem adott tájékoztatást. Más okot a meghibásodásra nem is feltételezett.
Ez ugyan nem tény, ennek ellenére ezt a szakvéleményt a szolgáltató, mint megfellebbezhetetlen bizonyítékot adta elő, és a házaspárra 450.000,- Ft kötbért rótt ki. A házaspár tiltakozott a vád ellen. Nem ismerte el vétkességét, ezért ellenük a szolgáltató feljelentést tett a rendőrségen. A szakértői vélemény nem lehet bizonyító erejű sem jogi, sem szakmai szempontból egy bírósági eljárásban.

Számos kérdést sorakoztatott fel, azzal a céllal, hogy választ, vagy magyarázatot kaphassunk egyes szolgáltatói lépések okáról, jogszerű-, vagy jogszerűtlenségéről.

1. Elfogadható-e, hogy mérőcsere, illetve fogyasztóváltás esetén nincs pontosságellenőrzés?
2. Mi a biztosíték arra, hogy a fogyasztó hibátlan mérőt vesz át?
3. Mérővel kapcsolatos fogyasztói észrevételek esetén miért kell előre vizsgálati díjat fizetni, ha ez szerződéses kötelezettség?
4. Ha egy villanyóra többet mér a valós fogyasztásnál, életszerű-e azonnal mágneses befolyásolásra – másra nem - utalni?
5. Amennyiben a mérők - ellentétben a gyártók állításaival érzékenyek külső mágneses terek hatásaira -, akkor miért nem figyelmeztetik erre a fogyasztókat szerződéskötéskor?
6. Életszerű-e az, hogy lakáson kívül, gyakran csoportosan elhelyezett mérőkre egy fogyasztó több tízezer forintért vásárol mágnest?
7. Ismert-e olyan szakirodalom, azon az egy magyar íráson kívül, amelyet egy, a vizsgálatokban is résztvevő igazságügyi szakértő publikált, amelyik minden kétséget kizáró, vizsgálatokra is alapozva azt állítja, hogy ha egy mérő többet mér a valós fogyasztásnál, és esetleg fék-mágnesei 5-10%-al egy adott értéknél gyengébbek, akkor az csak azért lehet, mert azt valaki kívülről mágnesesen befolyásolta?
8. A mérő meghibásodása csak a fogyasztó jogellenes energiavételezés kísérletének eredménye lehet?
9. A szakértő miért nem ténymegállapítást tesz, miért valószínűsít egy teóriát, amelyet aztán a szolgáltató megfellebbezhetetlen tényként kezel?
10. A mérő pontos működéséért a szolgáltató felel, ha bebizonyosodik, hogy a fogyasztó vétlen hogyan kártalanítják, kártalanítják-e egyáltalán a meghurcoltatásáért? Az ilyen természetű jogviták nem polgári jog körébe tartoznak?
11. Hogyan lehetséges az, hogy a szolgáltató egyik gazdasági társasága rendezőszámlával, pénz visszafizetéssel, és elnézést kéréssel lezárja az ügyet, miközben egy másik gazdasági társasága fenntartja több százezer forintos kötbérigényét?
12. Kivel van szerződéses jogviszonyban a fogyasztó? A fogyasztási szerződést a fogyasztó az Rt-vel, illetve jogelődjével kötötte, akkor az Rt. tulajdonában lévő önálló gazdasági társaság miért hivatkozik szerződésszegésre, hiszen vele nem is áll fenn szerződéses jogviszony?

A vitaindító előadó birtokában lévő vizsgált esetek eredménye
Sem a helyszíni vizsgálat, sem a szolgáltató által felkért szakértő nem állapított meg mechanikai hatásra utaló jelet a fogyasztásmérőn, aminek minden ellenőrzött eleme ép, a mérő sértetlen volt. Mágnest tartalmazó eszköz sem volt a mérő környezetében.

Egyébként nem hagyható figyelmen kívül az a tény sem, miszerint minden berendezés, így egy elektromos fogyasztásmérő is elromolhat, üzembe helyezés előtt, szállítások alkalmával, tárolás, vagy felszerelés közben, után. Ennek kizárása elfogadhatatlan. Más esetekben erre a célra lett rendszeresítve a jótállás és a szavatosság intézménye.

A hibák jellege többségében, a mérő rendellenes működésével kapcsolatos. A tárcsa elakad, leáll, felpörög, vagy felváltva történik a kettő. Az Interneten számos ilyen és ehhez hasonló eset leírása található. Különös módon ezek a történetek mindig úgy végződnek, hogy a szolgáltató a fogyasztó szerződésszegését állapítja meg valamilyen indokkal és általában szabálytalan vételezés, szerződésszegés címén 100.000,- Ft-tól 700.000- Ft-ig terjedő kötbérigénnyel lép fel.
A szolgáltató és a fogyasztó között partneri viszonynak kellene lenni. Segítené ezt, ha problémás esetekben a fogyasztás visszamenőleges áttekintésével és az adott háztartásban lévő villamos hálózat és berendezések számbavétele után reális, elfogadható korrekciós elszámolás lenne. Ennek feltétele, nagyban segítené a helyzet tisztázását, legalább is a probléma keletkezésére vonatkozó időpont szűkítését, ha a mérő cseréje, illetve a fogyasztó váltás esetén helyszíni vizsgálat és pontosságellenőrzés is lenne, valamint kellő tájékoztatás, kérés nélkül, a szolgáltató kötelezettsége által.

A fogyasztó nem marasztalható el, hogy miért ír alá olyan szerződést, amelyik számára bizonyos esetekben hátrányos lehet. A fogyasztónak nincs valós választási lehetősége. Az ország egy adott területén csak egy szolgáltató van. Nincs igazi versenyhelyzet e területen. Egy adott lehetőséggel lehet élni, és visszaélni, vonatkozik ez a szolgáltatókra is.

Egy polgárjogi szerződésben tudomásom szerint a kötbér azt a célt szolgálja, hogy amennyiben valamelyik fél nem tartja be a szerződésben vállalt kötelezettségeit, és abból akár vagyoni, vagy nem vagyoni kára származik a másik félnek, akkor ezt a kötbérrel kompenzálja a szerződést szegő fél. A valós fogyasztásnál többet mérő villanyóra esetén sokszor éveken át a fogyasztó a károsult. Ezt a szolgáltató, ha nincs "kézzelfogható bizonyíték" a fogyasztó vétkességét illetően, el is ismeri. Vagyis azt is elismeri, hogy a fogyasztó nem követett el szerződésszegést, nem vételezett jogosulatlanul villamos-energiát. Korrekciós számlát készítenek, visszafizetik az így kiszámolt többletbefizetést, és elnézést is kérnek.

Érthetetlennek és jogszerűtlennek tűnik ezt követően az a gyakorlat, miszerint a szolgáltatónak egy másik gazdasági egysége, olyan mértékű, több százezer Ft-os kötbér igénnyel áll elő, amely családok egzisztenciáját is veszélyeztetheti. "Megfejelve" ezt nagyértékben elkövetett lopás bűnügyben tett rendőrségi feljelentéssel, nem valós kárigényre, jogosulatlan energiavételezésre való hivatkozással, valamint bírósági úton való behajtással fenyegetve a fogyasztót. Úgy vélem, hogy az illetékes hatóságoknak tanulmányozniuk kellene az ilyen eljárásokat, és megtenni a szükséges intézkedéseket a vétlen, kiszolgáltatott fogyasztók érdekében. Egyáltalán egy fogyasztó, hogy lehet egy jogállamban kiszolgáltatott?

A szolgáltató szerződéskötéskor, sem azt követően, nem ad tájékoztatást, figyelemfelhívást a fogyasztónak, miszerint a fogyasztásmérő érzékeny lenne a mágneses terekre, közelébe mágnest tartalmazó tárgy pl. hangszóró, esetleg riasztó akusztikus egysége nem lehet. Ennek ismerete nem várható el a fogyasztóktól, nem lehet része köteles tudásuknak. A fogyasztó lehet laikus. Feltéve, hogy a mérők gyenge pontja, ellentétben a gyártók állításaival, a külső mágnesek hatására a fék-mágnesek lemágneseződése, és általa a valós fogyasztásnál magasabb érték mérése, aminek a szolgáltató tudatában van, akkor kötelessége ez ellen tenni, de mindenképpen figyelmeztetni, tanácsokkal ellátni a fogyasztót. Ennek elmulasztása esetén a fogyasztók joggal gyanakodhatnak.

Felszerelés, illetve csere esetén sem végeznek vizsgálatot a szerelési hely mágneses környezetének ellenőrzésére. Akkor mi az alapja a szolgáltató vádaskodásának? Ennek a műszaki berendezésnek a mérése alapján történik a fogyasztók, a családok százezreivel az elektromos energiafogyasztás pénzügyi elszámolása. Miért a fogyasztókra hárulna minden felelősség a készülék meghibásodása, vagy hibás működése esetén? Miért lenne joga a szolgáltatónak válogatás nélkül nagy értékű kötbérrel súlytani a fogyasztót, akár egy felületes, megalapozottan vitatatható vizsgálat alapján is, miközben ő, a saját eszközének védelmére semmit sem tesz?

Balogh Dezső végül gondolatkísérletként, a mágneses befolyásolás elvét vallók aspektusából, figyelembe véve fogyasztóvédelmi szempontokat a következőket mondta el:
A gyártók nyilvánosan mindenki által elérhető módon, az Interneten is, deklarálják: "... külső mágneses terek változása/változásai minimális hatással vannak a fogyasztásmérőkre, amelyek megtartják nagy pontosságukat teljes üzemi tartományukon keresztül." Nézetem szerint, ha a külső mágneses terek mégis hatással vannak a fogyasztásmérőre, vagyis a gyártói közlésben foglaltak nem teljesülnek, akkor a felelősség a gyártót terheli. A szolgáltató a termék vásárlója, ő telepíti a fogyasztónak. Amikor a fogyasztó kifogással él a mérő működésével kapcsolatban, akkor a szolgáltató esetenként a gyártó alkalmazottait bízza meg a mérő pontosságának ellenőrzésére, akik megállapítják, hogy a fogyasztó panasza jogos. A mérő hibásan mér. A jegyzőkönyvben azonban, egyesek szerint a szolgáltató kérésére, rögzítik, hogy a mérő hibája mágneses befolyásolásra utalhat, vagyis nem teljesíti a gyártó termékkel kapcsolatos közlését. Ezt követően előfordul, hogy a gyártó telephelyén, az ő laboratóriumában, az ő alkalmazottainak közreműködésével egy szakértő is megerősíti azt a korábbi jegyzőkönyvi bejegyzést, miszerint a termék nem felel meg a gyártó által közölt követelményeknek, vagyis külső mágneses tér változásának következtében hibásodott meg. Az előzőek ellenére, a szolgáltató a külső mágneses befolyásolásra való hivatkozással nem a gyártót, hanem a fogyasztót tekinti az ügy felelősének és ellene lép fel. Rendben van ez így? – tette fel kérdését a vitaindító előadása végén.


Panaszos szemmel
Három meghívott fogyasztó esete

Halász Éva felvetései
Kérdéssel indított: amennyiben katabox van az órán, akkor biztos lehet-e a fogyasztó, hogy azt nem tudják megmágnesezni - kérdezte. Ha ez így van, akkor ezt a megoldást miért csak az ő óráján alkalmazták? Miért nem javasolják a fogyasztóknak?

További kérdések sorával folytatta
Az ELMŰ kommunikációs igazgatója azt nyilatkozta, hogy túlfizetés esetén a kamatot is visszatérítik, de nála ez nem történt meg. Miért?
Miért nincs az óra fölszerelésekor ellenőrzés, hogy jó-e az óra? Mágneses térre vonatkozó mérés? Életszerű-e az ELMŰ véleménye, miszerint valaki több mint két évig fizeti a valós fogyasztásának közel háromszorosát, ha tudja, hogy az óráját megmágnesezte?
Egy társasházban, nyitott szekrényekben, ahol több tulajdonos órája is megtalálható, hogyan feltételezhető, hogy valaki hosszú távon mágnesezni mer?
Ha tényleg annyira zakatol az óra mágnesezéskor, mint az a bemutatóban hallatszott, egész biztosan senki nem mer ezzel próbálkozni társasházban!

Egy erős megállapítás... Vagy költői kérdés?
Véleménye szerint az ELMŰ-nek jelenleg nem érdeke, hogy megpróbálja a mágnesezést visszaszorítani, mert bárkire kiszabhatja a kötbért szerződésszegés címén!

Kérdések, kérdések után
Ha tűzvédelmi okokból nem zárhatom be az órámat, akkor hogyan kellene védenem? Újfent nem kaptam értékelhető választ arra, hogy hogyan kellene védenem az órámat!
Ha valaki minden héten megmágnesezi az órámat, akkor minden alkalommal kiszabhatja az ELMŰ a 300.000 forintos kötbért?
Ha az óra leírásában az van, hogy nem reagál számottevően a mágneses mezők változásaira, akkor miért nem küldi vissza az ELMŰ az órát? Ha az ELMŰ tudja, hogy ez hamis állítás, akkor miért nem figyelmezteti a fogyasztót, figyelmezteti a gyártót/forgalmazót, hogy hamis állítás szerepel a leírásban?
Miért nem mágnesesség ellen védett dobozban történik az órák helyszínre és onnan történő elszállítása, ha mégis érzékeny a mágneses terekre?
Ha az óra nem megbízható, akkor miért választhatom az átalányt?
Mit tett 2005 óta az ELMŰ mágnesezés ellen? Hogy lehet, hogy az ELMŰ Hálózati Kft-nél a különböző osztályoknak írt levélre mindig ugyanaz az osztály válaszol? Miért írják be a hitelesítés évét gyártási évnek?
Az ELMŰ javasolja, hogy tegyen feljelentést a Rendőrségen, ha biztos vagyok benne, hogy ártatlan vagyok. De milyen eredményt vár, ha már hónapokkal korábban elvitte az órámat, sőt, vizsgálat céljából föl is bontotta? Megnézheti a rendőrség a helyszínt, ahol már az óra nem található meg?!



Lánya esetét képviselte Kőhalmi Tamás, ami hasonló, mint a többieké, azzal a különbséggel, hogy a villanyóra a lakáson belül van. Felsorolta az ügy fontosabb fordulatait.
Tapasztalták, hogy jelentősen magas a villanyszámlájuk, panasszal éltek az ÉLMŰ-felé, kérték az ellenőrzést, mérőműszert kölcsönöztek az ELMŰ-től. Nem jutottak előre, a számlák egyre magasabb összegről érkeztek, nem tudták fizetni.
Vásároltak egy digitális fogyasztásmérőt, és egy 100 W teljesítményű izzóval ellenőrizték a villanyórát. Azt tapasztalták, hogy a villanyóra 2,6-szor gyorsabban forog a kelleténél.
Megrendelték a hivatalos ellenőrző mérést, az ELMŰ megbízása alapján a villanyórát gyártó cég, az ELSTER Kft. két munkatársa ment ellenőrizni, és vitték magukkal a "katabox"-os új villanyórát. Az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben az ELSTER munkatársai említést tettek a lehetséges mágnesezésről, ők pedig azt nyilatkozták, hogy semmiféle befolyásolást nem végeztek. A labor körülmények közötti mérés időpontjáról csak a mérés megtörténte után kaptak értesítést. A szakértői vélemény alapján az ELMŰ kivetett 375.000,- Ft összegű kötbérkövetelést.
Folyamatos reklamáció, egyeztetés, fellebbezés az ELMŰ különféle fórumain, ami után az ELMŰ visszakozott, és megszüntette a kötbér követelését, viszont előállt egy 41.600,- Ft összegű kártérítéssel, mivel a villanyórát le kellett cserélni. Ezt sem fogadták el, mert a hibás villanyóra cseréje mindkét fél érdekében történt, az egész ügy megelőzhető, és kezelhető lett volna, ha a lakásvásárláskor lecserélik, vagy bemérik a villanyórát, és ezt követően cserélik le, illetve a panaszaik alapján még a korai fázisban rájönnek, hogy a villanyóra hibás. Véleményük szerint kártérítés illet meg őket, mert a tényleges fogyasztósuknál magasabb összeget fizettek be, és saját költségükre jártak el az ügyben. Amit kifejezetten sérelmez, hogy az ELMŰ elkövetőként és bűnözőként kezeli a fogyasztót, saját belső eljárásaira hivatkozva elzárkózik minden egyeztetéstől, további vizsgálattól.



Dr. Éry Pál orvos hozzászólásában elmondta, hogy 43 éve él ugyanabban a lakásban. 2009. november 4-én kelt levelében maga jelentette be az ELMŰ felé, hogy a fogyasztásmérővel gondok vannak, egyúttal műszaki segítségüket is kérte. Amióta velük szerződéses viszonyban áll (mintegy 25 éve), a számlák befizetésével soha nem volt elmaradva, soha semmilyen problémájuk nem volt az órákkal. Mindezek után részt vett az ELSTER által folytatott vizsgálaton, annak díját megfizette, amely összeget (8.000.-Ft) utóbb az ELMŰ, azon kívül, hogy írásban elismerte az óra hibás voltát, vissza is térített.
Hosszú huzavona után 4 téli hónap átlaga az előre megjósolt és előző levelében leírt kiszámított átlagfogyasztással tökéletesen egyezett a 20-25 év átlagfogyasztásával: havi 450 KWh/hó.
A megígért számlakorrekcióra csak hosszú idő, és felszólítás után került sor. Miközben az ELMŰ Ügyfélszolgálati Kft. elismerte, hogy az óra alkalmatlan volt a mérésre, ezért többször is elnézést kért, megígérte, hogy a pénzt visszafizeti. A másik arcuk viszont a Hálózati Kft, amelyik pont az ellenkezőjét teszi. Az összefüggések már derengenek: az első helyszíni vizsgálat során "kataboksz"-szal érkeztek (ami eleve áramlopást feltételez), és az amúgy tökéletesen épnek talált mérőóra mellett a mágneses befolyásoltságra utalnak. Ezek az emberek a pecsétből láthatóan az Elster emberei, akik az Elster telephelyére szállítják el egy műanyagba csomagolt (és leplombált) órát, ott két hónapig őrzik. A műanyagon keresztül is érheti mágneses hatás. Majd az Elster telephelyén, a velük valószínűleg üzleti kapcsolatban lévő független szakértő mér egy mágneses rést, valahonnan előszed egy gyári adatot, és az eltérés miatt kijelenti, hogy mágneses befolyásoltság történt. Ez a vélemény, több hasonló esetet megismerve futószalagszerűen készül: ugyanazzal a pár szavas megállapítással. Laikus szemmel sem felel meg a szakvélemény az elvárt kritériumoknak: nem rögzíti, hogy mivel történt, mi vagy ki okozhatta és főleg mikor? Kiemelik, hogy a tárcsát meglökve, az szabadon fut. Ez egy olyan eltérés, amit már az első, helyszíni vizsgálaton rögzíteni kellett volna! Minden ilyen vizsgálatnak reprodukálhatónak kell lenni. Mellesleg a szakértő "megsúgja", hogy lehet az ELMŰvel majd "egyezkedni" (akár 50%-ig)!

Majd ennek alapján az ELMŰ Hálózati Kft. kivet 480.000 (!) kötbért, amit az óra teljesítménye alapján számít ki. Nem vizsgál semmiféle egyedi esetet: milyen öreg volt az óra, volt-e javítva, mekkora a fogyasztása, volt-e fizetési elmaradása, csalási ügye az illetőnek. Már a kötbér kifejezés is érthetetlen, hiszen általában késedelmes befizetés, elmaradt haszon, vagy kár esetén kell ilyet megfizetni. Ilyen kár az ELMŰ-t nem is érhette, hiszen – bármilyen okból - megbolondult órája esetén a mért többletfogyasztás egyszerűen nem történt meg.
Felajánlanak egy "egyeztetést", amire be kell jelentkezni, ahol a megbízott főelőadónak annyi joga van csak intézkedni, hogy felajánlja az összeg 50%-ának elengedését, a maradékra meg két év részletfizetést ad. Természetesen alá kellene írni egy elismerést a lopásról.

Cui prodest?
Miért lopta volna áramot – kérdezte most is, hiszen bármilyen számítógépes program kiszúrja az előző évitől jelentős eltérést. Miért tette volna: semmiféle nagyfogyasztó berendezése nincs. Elmaradása sem volt soha. Ha valaki ilyenre adja a fejét - véli – célként egy már sikeres "lassítás" áll. Van-e ilyen? Ha a módszer elterjedt, akkor a környező országokban is lenne ilyen, minimum a magyar ajkú lakosság körében. Ezt szakértői vélemény tagadja.
Mellesleg sem az új óra felszerelése, sem az ellenőrzés során nem végeztek helyszíni pontossági vizsgálatot.

Ami igazán meglepte, az hogy rendőrségi idézést kapott bűnügyben vádlottként. Az ilyen idézést látja a környezet, a postás, a szomszédok, stb. El lehet képzelni, hogy 57 év büntetlen előélet után mit jelent ez egy megbecsült főorvos házaspár számára... Csak a helyszínen közölték vele, hogy rongálás vétsége miatt jelentette fel az ELMŰ. A jegyzőkönyvben arra is figyelmeztették, hogy akár rabosíthatják is. Milyen rongálásról lehet szó, amikor a saját maguk által kiadott jegyzőkönyvekben ismerik el az óra sértetlenségét, azon semmiféle külsérelmi nyomot nem észleltek.



Szolgáltatói szemmel

Dr. Boross Norbert okl. villamos mérnök, az ELMŰ kommunikációs igazgatója a jelenlevő áramszolgáltató vállalatok (ELMŰ-ÉMÁSZ, E.ON, EDF-DÉMÁSZ) képviseletében hozzászólásában hangsúlyozta: rendkívül sajnálatosnak tartották azt, hogy Balogh Dezső nem megfelelően előkészített, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas írása alapján számos félreértés alakult ki az energialopás, különösen a mérő órák úgynevezett mágneses befolyásolása kérdéskörében.

A szolgáltatók által felkért szakértő, Härtlein Károly, műegyetemi tanár, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat tagja egy helyszíni bemutató segítségével demonstrálta, hogy mi is történik a valóságban, ha egy mérő órát extrém mágneses tér hatásának teszik ki. Az általa bemutatott, délszláv háború során kifejlesztett harckocsi akna mágnes manapság már néhány ezer Forintos áron megvásárolható. Ez a mágnes olyan extrém erős mágneses teret hoz létre, amely a természetben nem fordul elő és ezzel szemben a villamos készülékek így a mérőórák védtelenek.

Felelőtlen szakemberek, vállalkozók gyakran ajánlják a kérdésben érthetően tájékozatlan ügyfeleiknek, hogy mágnes használatával a fogyasztásmérő forgását "befékezik", így majd kevesebbet kell fizetni az áramért. Elfelejtik azonban közölni, hogy a mágnesezési folyamat elején az óra valóban lényegesen kevesebbet mutat, azonban – amint ezt a kísérlet meggyőzően demonstrálta – egy idő úton javíthatatlanul elromlik és immáron lényegesen többet mér. Így végeredményben a fogyasztó nem csak szabálytalan vételezési ügybe kerül, hanem rosszul is jár.

A szakmérnök felhívta a figyelmet arra, hogy bár a mérő mágnesezés "ártatlan" beavatkozásnak látszik, de ugyanolyan szabálytalan vételezést jelent, mintha valaki pl. kalapáccsal rongálná meg a mérőórát.

A szabálytalan vételezési ügyek kezelése mindig két ágon fut. Az elkövető, aki a berendezést megrongálja bűncselekményt követ el. Mivel azonban a személye nem ismeretes a szolgáltató ismeretlen tettes ellen tesz rendőrséi bűntető feljelentést. A rendőrség adott esetben ilyenkor azt szerelőt fogja el, aki a beavatkozásokat üzletszerűen elvégzi.
Az ügyfél és a szolgáltató között kapcsolat a polgári jog hatáskörébe tartozik, itt büntetésről, bűntető díjról nem lehet beszélni. Minden olyan esetben, ha a mérőn valamiféle elváltozást, a havi számla értékének megváltozását jelzi az ügyfél, akkor annak semmiféle hátrányos következménye nincsen, a szolgáltató a hibát kijavítja. Az ügyfél mérővel kapcsolatos kötelezettségei tehát lényegében némi odafigyelésben merülnek ki. Ha azonban az elváltozást (bármilyet) a szolgáltató az egyébként rendszeres ellenőrzések során vesz észre, akkor a helyzet bonyolultabbá válik. Ilyen esetekben az ügyfél jelenlétében leszerelt mérőt igazságügyi szakértő vizsgálja meg, a szolgáltató pedig megbecsüli az elfogyasztót energia mennyiség. A becslés természetesen nem egyoldalú, hiszen a fogyasztóval történő egyeztetések célja a tévedések kiküszöbölése, a ténylegesen elfogyasztott mennyiség közös meghatározása. Ehhez nyújt támpontot a minden esetben felszerelt új mérő, mely több hónapig méri a fogyasztást, így a korábbi és az aktuális számla összehasonlítása segítségül szolgál.

Zéró tolerancia
Fontosnak tartotta elmondani, hogy az adott esetben évekre visszamenő, késedelmi kamattal, kötbérrel terhelt számla megfizetése bizony nagy összeget jelenthet, így a kérdés erkölcsi aspektusaitól eltekintve sem "érdemes" – pestiesen szólva – bedőlni az olcsó áramot ígérő, felelőtlen vállalkozóknak. Tudni kell azt is, hogy amíg a szociálisan nehéz helyzetbe került fogyasztók megsegítésére a szolgáltatók minden lehetséges eszközzel (részletfizetés, halasztott fizetés, stb.) rendelkezésre állnak, addig az áramlopással szemben a zéró tolerancia elvét vallják.



Igen vagy nem? A mágnesezhetőség tudományos megközelítései

A bevezetőt és a panaszos fogyasztók esettanulmányait követően két bemutató előadás következett.

1. A vitaindító szakértő meghívására Dr. Jeszenszky Sándor egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa tartott egy bemutatóval egybekötött érdekes előadást:

A fogyasztásmérő Ferraris-tárcsáját a fogyasztással arányos elektromágneses forgató erő és egy állandó mágnes fékező erejének különbsége hajtja. Minél nagyobb a fogyasztás, annál gyorsabban forog a tárcsa. A tárcsa "túlpörgését" a fékmágnes akadályozza meg. A működés lényegét az előadó egyszerű kísérlettel is bemutatta. Elméletileg egy kívül elhelyezett pót-fékmágnessel lassítani lehetne a tárcsát, a gyakorlatban viszont a fékező erő a távolsággal rohamosan csökken. A fékmágnes a tárcsától csupán pár milliméter távolságban van. A burkolatra helyezett, a tárcsától több centiméterre levő eddig ismeretes mágnesek, még az erős neodimium mágnesek hatása is jelentéktelen. Kísérlettel ezt is demonstrálta. A német, osztrák, román, horvát szakértők a mágneses befolyásolást elvben lehetségesnek, de áramlopásra alkalmatlannak tartják, inkább a fékmágnest gyengítheti le a külső hatás, ami többletfogyasztást mutathat. A legújabb, hihetetlenül erős mágnesekkel tényleg el lehet rontani a mérőt (úgy, hogy többet mutasson), de csak egy magyar cikk állítja, hogy a fékmágnes gyengülése áramlopási próbálkozás bizonyítéka, a mágneses áramlopási ügy ezek szerint egyfajta hungarikum.

2. Ezt követte a szolgáltatók meghívására Härtlein Károly tanár a BME Fizikai Kutató Intézet képviseletében, aki bemutató előadással illusztrálta a többszöri mágnesezés következményeit, miközben demonstrálta, hogy a kezdeti stádiumban esetleg lassítják, de később a nagymértékű rongálódást követően többszörösére felgyorsítják az óra pörgését.



Igazságügyi szakértői szemmel

Dr. Szunyogh István mérésügyi vezető főtanácsos, igazságügyi szakértő a második előadás során elhangzottakat erősítette meg, alátámasztva 30 éves tapasztalatával, amelyet az Országos Mérésügyi Hivatalban szerzett meg.
Hozzászólásában beszámolt arról, hogy - éves szinten - a fogyasztóktól leszerelt többszázezer mérőnek az újrahitelesítését felügyelve soha, egyetlen esetben sem találkozott a tényleges fogyasztás többszörösét mérő mérővel mindaddig, amíg 5 évvel ezelőtt meg nem jelentek a ritkaföldfém alapú erősmágnesek. Ezt követően laboratóriumban elvégezte a hazai hálózaton lévő, mintegy 50 mérőtípusnak az erősmágneses befolyásolhatósági vizsgálatát, amelyek igazolták, hogy minden indukciós fogyasztásmérő durván befolyásolható a fedelére tett erősmágnessel.
Tény, hogy kezdetben jelentősen kevesebbet mérnek, majd hosszabb, esetenként rövidebb befolyásolást követően tönkremennek a fékmágneseik, és ettől kezdve többet (akár 10-15 szereset) mérnek, függetlenül attól, hogy az erősmágnes a mérőn van, vagy már levették róla. Ilyenkor fordulnak a fogyasztók a szolgáltatókhoz, hogy sokat mér a mérőjük. Laboratóriumokban, szélsőséges feltételek között elvégzett zárlat vizsgálatok, és villámsújtott, szénné égett mérőkből kivésett fékmágnesek vizsgálatai azt is igazolták, hogy sem a zárlati áramok, sem a villámcsapások nem teszik tönkre a fékmágneseket. Ezeket az eredményeket ma már széles körben megerősítik a hazai és külföldi gyártók vizsgálati, valamint a műszaki főiskolákon, egyetemeken végzett kutatások, tanulmányok.
Az indukciós mérők fékmágneseit a fedelükre tett erősmágnesek teszik tönkre. A fékmágnesek a mérőt ért erősmágneses hatás indikátorai. Mágneses erővesztésük, az erősmágnes valamikori jelenlétének hitelt érdemlő bizonyítéka – szögezte le hozzászólása végén.



Imrei Józsefné igazságügyi szakértő hozzászólása is a gyakorlati bemutatás során elhangzottakat erősítette meg, a fogyasztók számára hasznos tudnivalókkal kiegészítve. Ismertette, hogy a villamos mérők mágnesezéssel történő manipulálását szolgáló ún. földfém mágneseket néhány éve forgalmazzák, az interneten hirdetik párezer forintért. Tudni kell, hogy a villamos mérők alumínium tárcsájának forgását egy mágnes fékezi. Sok fogyasztó elhiszi, hogy ezt a mágneses erőt, még erősebb mágnesekkel fékezni lehet és így a villanyszámla kisebb lesz. Azt azonban nem tudják, hogy az erős idegen mágnes elveszi, lemágnesezi a mérőben lévő eredeti mágnes erejét, és amikor azt leveszik - mert pl. a leolvasót várják - nincs, ami a korong forgását akadályozza. Ez a hatás többszöri ismétlésre úgy felerősödik, hogy - mint a bemutatón láttuk - kb. 15 perc alatt a mérő akár háromszáz százalékkal többet mutat.

A tisztességes fogyasztó csak úgy tud védekezni az ilyen hatás ellen, ha olyan védőburkolattal látja el mérőit (a gázmérőt is), amelynek mérete körben min. 5 cm-rel nagyobb, mint maga a mérő – figyelmeztetett a szakértő. Másik védekezés, hogy senkit ne engedjünk a mérők közelébe! Amennyiben egyszerű kis mérőnaplót vezetünk, fogyasztásainkat havonta ellenőrizhetjük (pl. a naptárba vagy a beérkező számlára ráírjuk). Ezeket öt évig kell megőrizni.

A helyszínen elhangzottak alapján kiemelte, és külön "gondként" aposztrofálta azt, hogyan kerülhetett manipulálásra az előadott panasz szerinti mérő, amely bent van a lakásban...

Valószínűleg sok ilyen panasz lehet, mert a Magyar közlöny 53/2010. számában megjelent 116/2010.(IV.15.) sz. Korm. rendelet azt írja elő, hogy a villamos mérő ellenőröknek fel kell hívni a fogyasztó figyelmét arra, hogy az ellenőrzésen végig legyen jelen, az ellenőrök nem intézhetnek a fogyasztóhoz olyan kérést, amelynek teljesítése az ellenőrzés színhelyének elhagyását igényli. Gyakori példa: egyeztetésre hozza oda utolsó villamos számláját stb. - ehelyett azt javasolta, készítse elő mindenki előre.

A Budapesti Elektromos Művek Rt. 1994-től őrzi a villamos fogyasztásokat. Így utólag aggálytalanul ki lehet számítani, hogy a mennyi volt a korábbi fogyasztás, a mágnesezés mikor kezdődött? Ha nincs korábbi fogyasztás (pl. új lakás, új ingatlan), akkor az ellenőrzéskor felszerelt új mérőn min. 4 hónapig mért fogyasztás lehet összehasonlítási alap.

További praktikus tudnivalók: Ptk. szerint a túlzott kötbér mértékét a bíróság csökkentheti.
Kötbér kivetés esetén az áramszolgáltatónak vissza kell térítenie, a kötbérből jóvá kell írnia azon villamos energiamennyiség már kifizetett árát, amely nem a normál életvitelhez került felhasználásra, hanem a lemágnesezés utáni túlpörgés miatt. Ez utóbbi ugyanis nem került valós felhasználásra. Konkrét panasz esetén intézkedést a Magyar Energia Hivataltól lehet kérni.



Jogi szemmel

Egyenrangú szerződéses felekről van szó! Vagy mégsem?
Dr. Ivanics Éva ügyvéd hozzászólásában elhangzott, a fogyasztói szerződés polgári jogi jogviszony, amelynek alapvető szereplői felek; a fogyasztó és a szolgáltató. A PTK szerint a szerződés egyenrangú felek akaratának kifejeződése, noha esetünkben a szerződéses akarat meghatározása speciális korlátok közé szorul (mint például a kötbér esetében, a fogyasztó korántsem önként "kötelezi magát" a kötbér fizetésére), másrészt azért is, mert a szolgáltató monopolhelyzetével szemben a fogyasztó kénytelen a diktált szerződéses feltételeket is elfogadni, elektromos energia-igénye kielégítése érdekében.

A polgári jogi szerződések teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.

Így - a vizsgált esetekben - különösen az segítené elő a korrekt és jóhiszemű joggyakorlást, ha a jó gazda gondosságával
- a gyártó/értékesítő felülvizsgálná egymásnak ellentmondó szakértői véleményeinek és gyártói nyilatkozatainak tartalmát, és összhangját,
- a szakértői vélemények, nem ismert, nem vizsgált tényezők esetleges hatását nem zárnák ki kategorikusan (hiszen néhány évszázada matematikai és fizikai kutatások eredményeként, aerodinamikai számítások alapján a tudósok egyértelműen kizárták, hogy ember által előállított gép repülhetne),
- az egyenrangú felek saját kijelentéseiknek egyforma bizonyító erőt tulajdonítanának, és ellenkező bizonyításig a jóhiszemű eljárást éppen olyan mértékben feltételeznék a másik félről, mint amennyiben elvárják azt saját megítélésükkel szemben,
- a felek a polgári jogi intézményeket azok rendeltetésének megfelelően alkalmaznák mind a jogosultságok gyakorlása, mind pedig a kötelezettségek teljesítése során.

Vitathatatlan, hogy vannak, akik a normákat megsértik: előítéletnek azonban a szerződő felek között helye nincs.



Fogyasztóvédelmi szemmel

Dr. Mándi Martina fogalmazó a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság képviseletében hozzászólásában részletesen ismertette a hatóság ellenőrzésben, vitás kérdések megoldásában betöltött szerepét.

NFH villamosenergia-szektort érintő hatásköre
A villamos energiáról szóló törvény hatálybalépésével a jogalkotó a villamosenergia-szektort érintő hatáskört telepített az NFH-ra. A VET. 57. § (1) bekezdése alapján az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén – a MEH hatásköreinek tiszteletben tartása mellett – az NFH jár el. Továbbá: "57. § (2) Az 56/A. § (3) bekezdésében, a 62. § (2), (3) és (7) bekezdésében, a 73. § (4) bekezdésében, valamint a 143. § (5) és (6) bekezdésében foglalt, tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jogosult."

Minden más esetben továbbra is a Magyar Energia Hivatal jogosult eljárni, így ennek megfelelően a szabálytalan vételezéssel kapcsolatos ügyeket is a MEH vizsgálja ki.

NFH szerepe a vitás kérdések megoldásában
Mivel az NFH kétfokú hatóság, ezért elsőként a regionális felügyelőségekhez kell fordulniuk a fogyasztóknak beadványukkal. A NFH-ról szóló 225/2007 Kormányrendelet szerint ugyanis közigazgatási hatósági ügyekben első fokon regionális illetékességgel a felügyelőségek, másodfokon országos illetékességgel az NFH központi szerve jogosult eljár. Célszerű a fogyasztási hely szerint illetékes regionális felügyelőséghez fordulni, mivel a Ket. ezt lehetővé teszi.

A villamosenergia-szektort érintően a NFH-hoz érkező fogyasztói panaszokról az NFH 2008 januárja óta statisztikát is vezet, ebből néhány adat: 2008. évben összesen 930 beadvány érkezett a NFH-hoz. Az összes beadványból érdemi intézkedés nélkül lezártak száma 313. A 2008. év végére jogerősen lezárt panaszokból jogsértést állapított meg az NFH összesen 169 esetben, míg nem volt jogos a panasz a hatóság határozata szerint összesen 49 esetben. 2009. évben összesen 1215 beadvány érkezett a hatósághoz. Az összes beadványból érdemi intézkedés nélkül lezártak száma 466. A 2009. év végére jogerősen lezárt panaszok az alábbiak szerint oszlanak meg: jogsértést állapított meg az NFH összesen 281 esetben, míg nem volt jogos a panasz a hatóság határozata szerint összesen 288 esetben. 2010. év I. negyedéve összesen 451 db beadvány érkezett. Érdemi intézkedés nélkül lezárásra került 157 beadvány. I. negyedév végére jogerősen lezárt panaszok megoszlása: jogos 81 db, nem jogos 65 db.

Az NFH eljárásai során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) rendelkezéseit alkalmazza. A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének megállapítása után az eset összes körülményeinek –így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny – figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával rendelkezik a hatóság az alkalmazható jogkövetkezményekről.

NFH szerepe az ellenőrzésben
Amióta a NFH rendelkezik hatáskörrel e területen (2008. január 1.), a hatóság gyűjti és összegzi a villamosenergia-szektort érintő tapasztalatait. A 2008-as évben már összefoglalásra kerültek jelentésben a regionális felügyelőségek általános tapasztalatai, mik voltak a hatóság feladatai és hogyan készült fel a hatáskörbővülésre. A 2008-as év tapasztalatai (széles fogyasztói körre van hatással e szolgáltatási terület, fogyasztóvédelmi szempontból érzékeny terület) rámutattak e terület ellenőrzésének a szükségességére, illetve szükségesnek tartotta a hatóság a számlaérthetőséget érintő panaszokkal kapcsolatos információgyűjtést is. Így az NFH 2009-es éves ellenőrzési és vizsgálati programjában szerepelt "A villamosenergia-számlák jogszabályi megfelelőségének és érthetőségének vizsgálata, különös tekintettel az e tárgyban érkező lakossági fogyasztói panaszokra" elnevezésű vizsgálat, amely 2009. április 1. és 2009. szeptember 30. között zajlott valamennyi regionális felügyelőség és a központ részvételével.

Az ellenőrzés egyik fő részét képezte a szolgáltatók által a fogyasztók részére kiállított számlalevelek tartalmi megfelelőségének vizsgálata. A számlatartalmi vizsgálat egyik fő célkitűzése az volt, hogy az NFH képet kapjon arról, hogy az egyes szolgáltatók a kibocsátott számlákon milyen információkat, adatokat, értékeket tüntetnek fel, illetve melyek azok fogyasztó számára releváns információk, amelyek nem szerepelnek a számlákon, bár azok feltüntetését jogszabály írja elő, vagy fogyasztóvédelmi szempontból kívánatos lenne. A témavizsgálat keretében az NFH átfogó vizsgálatot, felmérést végzett a villamosenergia-számlák érthetőségének tárgyában is és szolgáltatók által alkalmazott számlaképek átlagfogyasztókra gyakorolt benyomását is vizsgálta. A vizsgálati időszakban (áprilistól szeptember végéig) országos szinten összesen 47 olyan beadvány érkezett az NFH-hoz, amelynek tárgyát részben vagy egészben a számlalevelek érthetőségével kapcsolatos kifogás képezte.

Megállapítható, hogy a hatósághoz benyújtott panaszok számához képest a számlák érthetőségére vonatkozó panaszok aránya elenyésző. A számlák fogyasztók általi érthetőségében tapasztalható különbségek véleményünk szerint magyarázhatóak az egyes szolgáltatók által alkalmazott eltérő számlaképekkel, a számlákhoz mellékelt tájékoztató anyagok gyakoriságával, valamint a fogyasztók nyitottságának, tájékozottságának eltérő szintjével is. A fogyasztóktól kapott visszajelzésekből, továbbá a média keltette visszhangból azt a következtetést tudtuk levonni, hogy a részletezés megzavarja a fogyasztót a fizetendő díjjal kapcsolatban, mivel a különböző díjelemek feltüntetése az átlagfogyasztóknak semmilyen olyan információt nem nyújt, amely a fizetendő összeg nagyságának megértését elősegítené. Megállapítható, hogy az NFH-hoz forduló fogyasztók többsége nem kíváncsi a díj összetételére, számukra az a fontos, hogy egy KWh elfogyasztott energiáért milyen mértékű bruttó összeget kell fizetni. Rejtett áremelést gyanítanak minden egyes díjelem megjelenésében. Tapasztalataink szerint a szolgáltatók mindazonáltal törekednek a felhasználóik széleskörű tájékoztatására. Általános tapasztalat az is, hogy az NFH-hoz beérkezett fogyasztói beadványok jelentős része a szolgáltatók számlaköveteléseit, a számlán feltüntetett összeg jogszerűségét kifogásolta. A fogyasztók részéről a legtöbb probléma tehát a számlakövetelések megalapozottságával kapcsolatban merült fel. Az ilyen jellegű panaszok többsége részben visszavezethető a számlaérthetőségre is, mivel a fogyasztók a túlzott adatmennyiség értelmezhetetlensége miatt nem tudták ellenőrizni a szolgáltatói követelés jogosságát.

Általános tapasztalatként megemlítette, hogy a beadványok tartalmukat tekintve nagyon sok esetben nehezen értelmezhetőek, kevéssé összeszedettek, lényegre törőek. Gyakran többszöri hiánypótlási felhívást követően áll össze a fogyasztó tényleges szándékának megfelelő tartalmú beadvány, amely visszavezethető a számlázás, a számlák adattartalmának bonyolultságára is. További általános tapasztalat, hogy a fogyasztóvédelem területén felmerülő más eljárásoktól eltérően szinte minden esetben az eljárási határidő meghosszabbítása válik szükségessé. Az ügyek bonyolult megítélése okán – tekintettel a tetemes becsatolt, illetve bekért iratanyagra is – számos esetben fordul elő, hogy csak a már becsatolt iratanyag tanulmányozása után derül fény arra, hogy további információk, bizonyítékok szükségesek a megalapozott döntés meghozatalához. Gyakran nehéz megfelelni a jogszabályi előírásoknak. Az NFH támogatna egy olyan jogszabály-módosítást, amely a közüzemi jellegű szolgáltatókkal szembeni eljárást megkülönböztetné az egyéb eljárásoktól, mivel a legtöbb esetben szinte bírósági szintű bizonyítási eljárás lefolytatására van szükség a döntések meghozatalához.

NFH tapasztalatainak jelentősége
Elmondta, hogy az NFH az ellenőrzéseiből, adatgyűjtéseiből, a fogyasztóvédelmi eljárásaiból származó tapasztalatait kiválóan fel tudja használni többek között a szolgáltatók üzletszabályzatainak véleményezése során, ahol számos korábbi tapasztalaton alapuló és a fogyasztók védelmét és érdekeit szolgáló javaslatot tesz a hatóság. Ezen kívül a tapasztalatok nagyon fontosan az egyes felmerülő problémák kapcsán (mint pl. villany és gázszámlák érthetőségének előmozdítása érdekében is rengetegszer sorkerült egyeztetésre 2008 óta) a társhatóságokkal, minisztériumokkal, szolgáltatókkal lefolytatott egyeztetések során is, mivel ezeket a tapasztalatokat az NFH meg tudja osztani az egyeztetések során a többi érintett hatósággal, így hozzájárul a problémák esetleges orvoslásához, a lehetséges megoldások kidolgozásához. Nagyon fontos továbbá, hogy az NFH a tapasztalatait fel tudja használni például az egyes jogszabály módosítási javaslatok megtételekor. Legutóbb pl. az egyes energetikai tárgyú rendeletek kapcsán volt lehetősége a hatóságnak véleményezésre és módosító javaslatok megtételére tapasztalatai alapján.
A szerződésszegés megállapítására irányuló ellenőrzések garanciális szabályai a 116/2010 Kormányrendeletben: A fogyasztási helyen tartott ellenőrzések tisztaságát és korrektségét hivatott garantálni a módosítás.

Az NFH álláspontja szerint a szabálytalan vételezéssel kapcsolatos ügyek számának csökkenéséhez hozzájárulna, ha a fogyasztók a mérőórákkal kapcsolatos kötelezettségeikről széles körben, a lehető legtöbb fórumon tájékoztatást kapnának – zárta előadását ezzel a társadalmi tudatformálást sürgető gondolattal dr. Mánd Martina.



Amivel minden jelenlévő egyetértett

Amíg a fogyasztó más szolgáltatót meg tud büntetni azzal, hogy nem vásárol többet tőlük, addig az elektromos szolgáltatója helyett nem szerződhet mással...



Szervezői szemmel

Van-e megoldás? A folytatás...
A sokoldalú párbeszéd létrejött, hasznos volt, de elsőre nem hozhatott eredményt. Pro és kontra mindenki mondta a magáé, ami természetes. Az irányvonalak kialakultak, a tanulságok levonhatók, a fogyasztói tudatformáláshoz szükséges sürgető tennivalók látszanak. Vannak megoldásra váró azonnali feladatok, és vannak továbbgondolást igénylő tennivalók.
A rendezvény végén a résztvevők a nyitott - főként jogi - kérdések megvitatására, a konszenzus kialakítására további kerekasztal szervezését javasolták.

Az összegző gondolatok szerkesztése közben, már a szervező szemével körvonalazódott bennem egy következő kerekasztal-beszélgetés témája, ami azt vetheti fel, hogy a meglévő törvények alapján a több oldalról körbejárt, bemutatott tények és azokra érkező ellenvetések, illetve a fennmaradó megválaszolatlan kérdések ismeretében mi (lenne) várható egy próbapertől a felvázolt esetekben.

Mert most a helyzet úgy néz ki: "mindenkinek igaza van, és senkinek sincs igaza". Tenni kell azért, hogy a kérdéskör tisztázására valóban sor kerüljön, a parttalan vita megoldásokat hozzon. Várhatóan ősszel folytatatás következik, hogy az egymás melletti elbeszélés helyett, mindenki tegye a dolgát. Helyesen.

A szolgáltató szolgáltasson és tájékoztasson. A fogyasztó szabályosan vételezze az energiát és fizesse ki. Vitás esetekben egyenrangú felekként viselkedjenek. Ezzel érdemes próbálkozni...

Főoldal